Életrajz (berze-nagy.sulinet.hu)
1845. augusztus 27-én született Lechner János és Schuhmayer Teréz gyermekeként. A Pest-belvárosi reáltanodában, majd a József-ipartanodában és a berlini Schinkel-akadémián tanult.

Lechner Ödön előbb önállóan tevékenykedik, de már 1871 körül Pártos Gyulával társul, s együtt építési irodát nyitnak. A család széles körû ismeretségei és kapcsolatai révén megbízásokban nem volt hiány. Az irodát gazdasági szempontból is kedvezõ idõben nyitották meg, a kiegyezést követõ gazdasági fellendülés, a három város: Pest, Buda és Óbuda egyesítése (1873) éreztette jótékony hatását.

Lechner Ödön munkásságának legmegragadóbb épülete a budapesti Városligetben felépített Korcsolyacsarnok.

A mintegy hétesztendős szünet, mely Lechner Ödön életmûvében most következik, az életrajzi adatokból érthetővé válik: felesége halála nyomán több évre külföldre utazik. Hazatérése után ismét Pártos Gyulával dolgozik együtt, s a fellendült hazai építõtevékenységben most már jelentõs középületek tervezésével is foglalkozhat.

Magyarország egyik legszebb városi terén, a szegedi Széchenyi téren áll az a városháza, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula 1882-ben tervezett. Az árvíz utáni szegedi újjáépítés még egy megbízást tartogatott Lechner Ödönnek és társának. A városházával egyidejűleg építették a Rudolf téren az ún. Milkó-bérházat.

Munkái (hu.wikipedia.org)
Magyarországon Lechner Ödön (1845-1914) a szecessziós építészet legismertebb mestere.

Főbb:
Kecskemét – Városháza
Szeged - Városháza
Iparművészeti Múzeum – Budapest
Földtani Intézet - Budapest

Művészet: Tizenharmadik évfolyam, 1914 - Hatodik szám - p. 302-307. (mke.hu) Valóban, amióta van nálunk építészet, ily hatással senki sem volt az emberekre Lechner Ödönön kívül. Mily száraz elementomnak látszik egy építészeti alaprajz, egy homlokzatnak a kiképzése, egy háztető silhouetteje. És e száraz elemek a nagy varázsló kezén szeretetet és szenvedélyt, fanatizmust és lelkesedést tudtak oltani művészekbe, írókba, a közönség javába. Ez nem mindennapi dolog a legviru-lóbb külföldi művészeti központokban sem, nálunk pedig soha nem látott jelenség. Értékmérője a mester jelentőségének.

Nyugat/1914.12.szám (epa.oszk.hu) Írással, eleven szóval, jelekkel, mindenképpen, ahogy lehet, belé kellene égetni a köztudat láthatatlan testébe, hogy Lechner Ödön nagy ember volt, nagy művész, zseni, és elpihenése nemcsak Magyarország, hanem az egyetemes kultúrába kapcsolódott egész világ gyásza. Azok az értékek, melyeket teremtett (amelyek teremtésétől el nem ütötték), mindnyájunké, és nemcsak a megfoghatóságukban azok, hanem továbbható, impulzív erejükben, lehetőségeket megnyitó potenciájukban is. Sőt ezekben elsősorban, mert az elpihent nagymester legtöbb tervét, leggrandiózusabb elképzeléseit, sajnos, nem engedte tettre váltani ellenfeleinek rövidlátó, fenekestül romlott tábora.