Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbséget mutatjuk.

Összehasonlító nézet linkje

fogalomtar:epszerk:tegla [2011/10/21 14:23]
127.0.0.1 külső szerkesztés 		fogalomtar:epszerk:tegla [2021/06/28 15:54] (aktuális)
sorszám 1: sorszám 1:
 ====== Tégla ====== ====== Tégla ======
 +
 +  
 +
 +  * [[fogalomtar:epszerk:tegla:porotherm]]
 +  * [[fogalomtar:epszerk:tegla:ytong|ytong]]
 +  * [[klinkertégla]]
 +
 +
 +----
 +
 +
 +
 +Mit lehet írni a tégláról? A tégla az emberiség egyik legrégibb kísérője. Jelenlegi ismereteink szerint kb. 9000 év óta használjuk. A kezdeti időkben napon szárított agyagtéglát használt az ember, később, a fazekasság fejlődésével rájött, hogy jobb minőséget kap, ha kiégeti, nem pedig szárítja.
 +
 +
 +----
 +[[http://www.epitoanyagnet.hu/falazoelemek/szakmai_cikkek/ategla.php|A TÉGLA(epitoanyagnet.hu)]]
 + Használta alapnak, falnak, néha vakolta, néha nem. Használta önmagában, használta más anyagokkal, főleg kővel együtt. Összeerősítésül használt aszfaltot, agyaghabarcsot, meszes habarcsot stb. Meg kell azonban mondani, hogy a mai értelemben vett szabványosítás évezredekig ismeretlen volt. Az ekkor használt téglák korántsem voltak a mai téglákkal azonosak. Az ős-tégla őse valószínűleg az agyaggömböc lehetett, amit a fészekrakó madaraktól leshetett el az építkezni szándékozó ember. Később a gömböcök alakja módosult, laposabb és hosszabb lett, inkább egy szivarhoz, vagy a mai vekni kenyérhez lett hasonló. Milyen érdekes gondolati összefüggés fedezhető fel a kenyér és a tégla között. A kenyér az életbenmaradáshoz szükséges alapvető élelmiszer, a téglából, vagy ahhoz hasonló építőanyagból, pedig a védelmet nyújtó ház, menedék készült. Mindkettő az életben maradást szolgálta akkoriban.
 +
 +
 +
 +----
 +[[http://www.abdai-csete.hu/?q=node/13|A tégla, mint építőanyag története(abdai-csete.hu)]]
 + Mit lehet írni a tégláról? A tégla az emberiség egyik legrégibb kísérője. Jelenlegi ismereteink szerint kb. 9000 év óta használjuk. A kezdeti időkben napon szárított agyagtéglát használt az ember, később, a fazekasság fejlődésével rájött, hogy jobb minőséget kap, ha kiégeti, nem pedig szárítja. Használta alapnak, falnak, néha vakolta, néha nem. Használta önmagában, használta más anyagokkal, főleg kővel együtt. Összeerősítésül használt aszfaltot, agyaghabarcsot, meszes habarcsot stb. Meg kell azonban mondani, hogy a mai értelemben vett szabványosítás évezredekig ismeretlen volt. Az ekkor használt téglák korántsem voltak a mai téglákkal azonosak. Az ős-tégla őse valószínűleg az agyaggömböc lehetett, amit a fészekrakó madaraktól leshetett el az építkezni szándékozó ember. Később a gömböcök alakja módosult, laposabb és hosszabb lett, inkább egy szivarhoz, vagy a mai vekni kenyérhez lett hasonló. Milyen érdekes gondolati összefüggés fedezhető fel a kenyér és a tégla között. A kenyér az életben maradáshoz szükséges alapvető élelmiszer, a téglából, vagy ahhoz hasonló építőanyagból, pedig a védelmet nyújtó ház, menedék készült. Mindkettő az életben maradást szolgálta akkoriban...
 +
 +
 +----
 +[[http://www.muszakiak.hu/tudastar/anyagismeret/tegla|A tégla (muszakiak.hu)]]
 +
 + Máig széles körben alkalmazza a kortárs építészet a téglát, mint hagyományos építőanyagot. A hazai téglaépítészet számára remek mintául szolgálnak többek között a holland, észak-német, brit, svéd és finn téglaházak, melyek minden utazóban jelentős érzelmi hatást kelthetnek, s magyarázható ez az anyag ősi mivoltával, természetességével, valamint a tégla fedetlenségével, ami azt sugallja „Nincs mit takargatnom”. Ez az őszinte nyíltság vonzóvá teszi a házat, és egyben szimpatikussá annak lakóit, legyen szó akár kereskedelmi célokat szolgáló ingatlanról.
 +
  
  
sorszám 13: sorszám 44:
  
  
-===== Téglafajták ===== 
- 
-  * [[epszerk:tegla:porotherm]] 
-  * [[epszerk:tegla:ytong|ytong]] 
-  * [[klinkertégla]] 
  
  
Vissza a tetejére